Főoldal

>>> 2011. június 11. (szombat)

„SZÉPSÉGTAPASZNAK” BAJNOKVERÉS – A 7. HELYEN VÉGEZTÜNK

Eljött a szezonzárás ideje: a Magyar Labdarúgó Szövetség, Ifjúsági U17 II. osztály, Közép ”B” csoportos bajnokság utolsó, 30. fordulójában a bajnokcsapat, a Salgótarjáni BTC látogatott az otthonunkba. Budapest XIII. kerületében, a Rozsnyai utca 4. szám alatt található sporttelep műfüves pályáján hol napsütéses, hol borús, felhős időjárási körülmények mellett mintegy 30 néző látta a találkozót. Azt az összecsapást, amelynek kezdetén csapatunk sorfalat állva és tapsolva fejezte ki a tiszteletét az aranyérmes salgótarjáni együttesnek. A táblázat 7. helyéről vártuk a végső mérkőzést, azzal a kimondott céllal, hogy próbáljuk tisztességesen lezárni a bajnoki szezont.

>>>

Ifjúsági U17 II. osztály, Közép ”B” csoport

30. forduló: 2011. június 11. (szombat 13.00)

Szent István SE-OTP Bank „A”

Salgótarjáni BTC

4 - 2 (3 - 1)

Játékvezető: Hajduk Norbert

Asszisztens: Vida Gábor és Puskás Gabriella

Ellenőr: Hidasi Gyula

Gólszerző: Jákó /25. perc/, Sebestyén Roland /28. perc/, Sebestyén Roland /42. perc/ és Fáth /78. perc/

Összeállítás:

Csere: Jobbágy helyett Sebestyén Róbert az 58. percben

Betegség miatt hiányzó játékos: Zemplényi (csapatkapitány-helyettes)

Egyéb ok miatt hiányzó játékos: Sebestyén Róbert

Eltiltás miatt hiányzó játékos: Szabó

Sérülés miatt hiányzó játékos: Chorfi

Helyszín: 1139 Budapest, Rozsnyai utca 4. (műfüves pálya)

	Sportszervezet neve	Msz.	Gy.	D.	V.	Ga.	Gk.	P.
1.	Salgótarjáni BTC	28	23	2	3	117: 22	+ 95	71
2.	Pénzügyőr SE	28	23	1	4	105: 26	+ 79	70
3.	BKV Előre SC	28	18	5	5	79: 42	+ 37	59
7.	Szent István SE-OTP Bank „A”	28	15	3	10	61: 51	+ 10	48
15.	Esztergom SC	28	-	-	-	0: 0	0	0

Msz.: Mérkőzésszám; Gy.: Győzelem, D.: Döntetlen, V.: Vereség; Ga.: Gólarány;

Gk.: Gólkülönbség; P.: Pont

Az alábbiakban csapatunk edzője, Wágner Ádám nyilatkozik: - Szeretnék gratulálni a Salgótarjáni BTC-nek a bajnoki cím elhódításához, a Pénzügyőr SE-nek az ezüstérem megszerzéséhez és a BKV Előre SC-nek a harmadik hely eléréséhez! Elismerésem illeti még a táblázatban előttünk záró Vác VLSE ”B”-t, a Kecskeméti TE Ereco (U16)-ot és a Soroksár SC-t! Gratulálok valamennyi játékosomnak a mai győzelemhez, valamint köszönöm a testvérem és általam foglalkoztatott, összesen 22 főnek az egész szezonban nyújtott munkát! Jó néhány napnak el kell telnie, hogy tiszta fejjel tekintsek vissza a mögöttünk hagyott bajnoki szezonra, így egyelőre, csak az érzéseimről tudok nyilatkozni. A napi történések és a 7. hely kivívása kapcsán van bennem egy nem kisfokú csalódottság, és mérhetetlenül nagy a hiányérzetem. Mindezért a felelősöket nem szeretném megnevezni, de nyilván, közéjük tartozom én is. Abban reménykedem, a jövőben megadatik, hogy olyan emberekkel dolgozhassak egy közegben, akiknek legalább, megközelítőleg hasonló ambíciói vannak, mint nekem (tiszteletem a kevés kivételnek). Továbbá, hiszem, hogy az idő igaz, és eldönti, ami nem az.

>>> Részletek a "Cikkek bővebben" menüpontban!

>>> 2011. április 24. (vasárnap)

ÉLMÉNYNEK JÓ VOLT, DE CSAK JÁTSZADOZTUNK

2011. április 22-24-én (péntek-vasárnap) a III. UTE Budapest Kupa 2011 – Húsvéti Nemzetközi Utánpótlás Labdarúgó Tornán vettünk részt Budapest IV. kerületében, Újpesten. Az újpesti létesítmények pályáin (Szusza Ferenc Stadion és további pályák) összesen mintegy félezer szülő, illetve hozzátartozó szeme láttára, 8 országból (Finnország, Lengyelország, Magyarország, Olaszország, Románia, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna), 9 kategóriában 100 csapat, azaz mintegy 1600 gyerek lépett pályára. A három nap során összesen 5 kisméretű, úgynevezett keresztpályán és 5 nagypályán zajlottak a mérkőzések.

A számunkra 10 + 1 fős lebonyolításban (a mérkőzések időtartama minden esetben 2 x 20 perc volt), a nagypályás labdarúgás szabályai mellett megrendezett eseményen az Újpest FC korábbi labdarúgója, a Juhász Péter nevével fémjelzett, 10 csapatos 1995-ös kategóriában indultunk. Keretünk 1994-es tagjai közül, a szabályok értelmében egyszerre 4 játékos tartózkodhatott a pályán. Az egyébként, már pénteken induló, de a mi esetünkben csak szombaton kezdődő csoportmérkőzések során a 3 csapatos B csoportban 1 győzelemmel és 1 döntetlennel zártunk. Időrendben a szerb FK ADA Secerenac nem jelent meg elég fővel, így versenybizottsági határozat alapján szereztünk 3 pontot, 3 – 0-s gólkülönbséggel, később a debreceni DHSE Olasz Focisuli ellen értünk el 0 – 0-s döntetlent. A Versenyiroda vezetői úgy döntöttek, hogy a debreceniekkel való egyezőség miatt büntetőpárbajban alakuljon ki a csoport 1. és 2. helyezettjének sorsa, amelyben 5 – 3-ra alulmaradtunk. Szóval, a csoportunk 2. helyéről várhattuk a vasárnapi folytatást, tehát a legjobb 6 csapat között küzdhettünk tovább, az érmes helyezésekért.

Vasárnap még több – talán nagyon sokáig emlékezetes – élménnyel gazdagodtunk. Az újonnan kialakított, 3 csapatos 1-es csoportban Magyarország (U15) ellen játszottunk hazánk egyik leghíresebb labdarúgó létesítményében, a Szusza Ferenc Stadionban. A korosztályos válogatott elleni mérkőzésen 2 – 0-s vereséget szenvedtünk. Később, az olasz USD Petra Malo ellenében ismerhettük meg a latinos virtust. Olasz riválisunk, sajnos, könnyedén aratott felettünk 3 – 0-s győzelmet. A záró, az 5-6. helyezésről döntő találkozón a minket is érintő bajnokságból jól ismert Soroksár SC-vel csaptunk össze, és 1 – 0-s vereséget szenvedtünk. Összességében, a 10 csapatos mezőnyben a 6. helyen végeztünk.

Az alábbiakban csapatunk edzője, Wágner Ádám nyilatkozik: – Sajnálom, hogy a szerb FK ADA Secerenac nem állt ki 11 fővel. A DHSE Olasz Focisulival szemben egy jó mérkőzést játszottunk. A Szusza Ferenc Stadionban, a Magyarország (U15) elleni találkozó biztosan mindenki számára igen emlékezetes marad. Azt gondolom, ekkor helyt álltunk. Az olasz USD Petra Malo megmutatta a számunkra, hogy az ellenfél hibáit, gyenge pontjait és kényelmeskedését a latinos, magabiztos mentalitással és tudatos játékolvasással hogyan kell kihasználni. A Soroksár SC ellen pedig idén eddig semmi nem jön össze a kapu előtt. Néhány játékosom teljesítménye csalódást okozott, de azt azért figyelembe veszem, hogy a pénteki bajnoki találkozóval együtt véve volt, aki kevesebb, mint 72 óra alatt 250 percet töltött a pályán, és nem akármilyen riválisok ellen. Van még egy konklúzió, amelyet levonhatok: egyelőre, a kelleténél jobban akadozik a csapatjáték folyamatossága, amennyiben csak egy-két fő hiányzik az általam, a tavaszra elképzelt, ideális tizenegyből. Végezetül, azt megemlíteném, hogy a 10 csapatból elért 6. helyezésünk igazából a lebonyolítás következménye, és nem a jó teljesítményünké.

>>> Részletek a "Cikkek bővebben" menüpontban!

>>> 2011. március 17. (csütörtök)

HÁROM NAPOT TÖLTÖTT NAGY ÁDÁM TELKIBEN

Ahogyan arról korábban honlapunkon beszámoltunk, Nagy Ádám játékosunk meghívást kapott az U16-os magyar labdarúgó-válogatott 2011. március 14-16-ig (hétfő-szerda) tartó edzőtáborába! A Magyar Labdarúgó Szövetség hivatalos honlapján (www.mlsz.hu) 2011. március 17-én (csütörtök) közölt, Újabb összetartáson vett részt az U16-os válogatott című cikkben részleteket is közölnek minderről. A Both József szakmai- és képzési igazgató vezette szakmai stáb február végén már tartott egy háromnapos összetartást az U16-os korosztály számára, s most újabb edzőtáborozásra került sor Telkiben. Ezúttal is 44 futballista érkezett az MLSZ edzőcentrumába, ahol a fiatalokkal Pisont István mellett több szövetségi edző is foglalkozott a három nap során. Both József az alábbiakról számolt be a szövetség honlapján: - A cél továbbra is az U16-os válogatott minél tökéletesebb felépítése. Az eddig elvégzett munka alapján kijelenthető, hogy egy nagyon tehetséges gárda van kialakulóban. Az összetartás alatt a válogatott játékrendszerével ismerkedtek a futballisták, ezúttal a későbbi taktikai repertoár egyik legfontosabb elemének, az úgynevezett pressingnek az elsajátítására helyeztük a legnagyobb hangsúlyt. A korosztály idén ősszel már tétmérkőzéseket játszik, és miután ebben a korban ugrásszerűen fejlődnek a futballisták, folyamatosan figyelemmel kísérjük a bő keret tagjainak pályafutását, hogy minél pontosabb képet kapjunk tudásukról. Ehhez minden segítséget megkapunk a klubedzőktől is, akikkel igen szoros a kapcsolatunk, és ez nagyban megkönnyíti mindkét oldalon a szakmai munkát.

Az U16-os magyar labdarúgó-válogatott bő keretének névsora megtekinthető az Újabb összetartáson vett részt az U16-os válogatott című cikkben, a www.mlsz.hu weboldalon.

Az alábbiakban csapatunk edzője, Wágner Ádám nyilatkozik: - Szeretném megragadni az alkalmat, hogy ezen a fórumon is gratuláljak Nagy Ádámnak, büszkék vagyunk Rá! Hazánk korosztályos legjobbjai között tölthetett el néhány napot egy 10-11 fős szakmai stáb folyamatos felügyelete mellett, 5 edzés erejéig címeres-felszerelést húzhatott magára, és kitűnő körülmények között pallérozódhatott. Kíváncsian várjuk, hogy mi lesz a folytatás!

>>> 2011. március 27. (vasárnap)

NAGY ÁDÁM MEGHÍVÁST KAPOTT A VÁLOGATOTT EDZŐTÁBORÁBA

Hatalmas az öröm csapatunk háza-táján, hiszen egy nappal a Kecskeméti TE-Ereco (U16) ellen elért 2 – 1-es bajnoki győzelem után Nagy Ádám játékosunk meghívást kapott az U16-os magyar labdarúgó-válogatott következő összetartására! A Pisont István szövetségi edző vezetésével 2011. március 14-17-ig (hétfő-szerda) tartó edzőtáborozásra a Magyar Labdarúgó Szövetség budapesti székháza elől hétfő délelőtt indul a nemzeti együttes busza Telkibe, a négy csillagos Globall Football Park & Sporthotelbe. A 44 fős, bő keretnek edzések és egyéb szakmai foglalkozások szerepelnek a programjában. Ezúton gratulálunk Ádámnak, és kívánjuk, hogy helyt álljon a címeres-felszerelésben, hazánk korosztályos legjobbjai között is!

>>> 2011. február 23. (szerda)

SEBESTYÉN RÓBERT AZ ÚJ SZERZEMÉNY – 20 FŐS A KERET

> Szia! Elmondanád, hogyan kerültél hozzánk?

> Bátyám, Roland hazajött az egyik edzésről, és elmesélte anyukámnak, hogy az edzői el tudnának képzelni két Sebestyént is a támadósorban, és mivel, úgy is ki akartam már próbálni a nagypályás játékot, így kihasználtam a lehetőséget.

> Testvéred, a Nálad mintegy 2 évvel idősebb Sebestyén Roland tavaly nyáron érkezett a csapatunkhoz. Okozhat-e feszültséget köztetek a testvérpári jelenlét?

> Nem okozhat, mivel korábban is sokat játszottam Rolanddal egy csapatban, és már megszoktam, hogy néha jobb teljesítményt nyújt nálam.

> A Cső-Montage Budapest Futsal Club játékosa is vagy. Korábban nagypályás egyesületben még nem voltál leigazolva. Számodra, mik a legfőbb különbségek a futsal és a labdarúgás között?

> Nagypályán többet, és hosszabb utakon kell sprintelni – akár a labdával, akár anélkül. Keményebb párharcok jellemzik a játékot, továbbá a labda jobban pattog, így nehezebb megszokni a kezelését. Különbség még, hogy a kapu és a távolságok nagyobbak, így a gólszerzés érdekében erősebb kapura lövésekre van szükség.

> A legelső, próbajátékosként átélt, nagypályás felkészülési mérkőzéseden, a Budafoki LC ellen 2 góllal mutatkoztál be. Ekkor, a bal oldali támadó középpályás pozíciójából rohamoztad ellenfelünk kapuját. Mit gondolsz, melyik poszton lehetsz leginkább a csapat hasznára?

> Úgy gondolom, ezen, tehát a bal oldali támadó középpályás szerepkörében. Észrevettem már, hogy a csapatokban a szélső védők általában kevésbé vaskosak, továbbá én mindig is a bal oldalról szerettem befelé, a kapu felé húzni a labdával.

> Jelenleg, 1996-os születésű játékosként Te vagy a legfiatalabb csapattagunk. Mit gondolsz erről?

> Szerintem, ez nem sokat jelent, mivel a csapat tagjainak többségénél magasabb vagyok. Mindig is szerettem idősebbek és nagyobbak ellen, illetve között játszani, ugyanis nagy élményt okoz nekem, ha ilyen játékosok eszén tudok túljárni.

Az alábbiakban csapatunk edzője, Wágner Ádám nyilatkozik: - Sebestyén Róbert személyében egy technikailag igen képzett, továbbá jó testalkatú játékossal bővült keretünk létszáma. Robi a pályán támadó felfogásban játszik, és esetenként a pozitív értelemben vett pimaszság, illetve vagányság jellemzi. Nem véletlenül szorgalmaztuk, mint edzők, hogy próbálja ki magát nálunk. Biztos vagyok benne, hogy a tavasszal, miután a nagypályás légkört jobban megszokja, továbbá elsajátítja a játékfelfogásunk részleteit és a taktikai elemeket, hasznos csapattag lesz.

>>> Részletek a "Játékoskeret bemutatása" menüpontban!

>>> 2011. február 12. (szombat)

FELIDÉZETT EMLÉKEK – HAMAROSAN FOLYTATÓDIK A BAJNOKSÁG

A 2011. március 5-6-i (szombat-vasárnap) hétvégén folytatódik a csapatunkat is érintő Magyar Labdarúgó Szövetség, Ifjúsági U17 II. osztály, Közép "B" csoportos bajnokság. A 16. fordulóval, azon belül a REAC-Sportiskola SE elleni fellépéssel megkezdődik számunkra a tavaszi idény, és 14 mérkőzésünk lesz arra, hogy a megszerezhető 42 pontból a lehető legtöbbet begyűjtsük. Ami az őszi idényt illeti, 14 bajnoki találkozóból 8-szor győztünk, 2-szer döntetlenre végeztünk, míg 4-szer vesztesen hagytuk el a játékteret. 26 megszerzett mellett, 16 elhulajtott pontot könyvelhettünk el. A táblázat 7. helyéről várjuk a tavaszi folytatást úgy, hogy a dobogó legalsó fokától 2, a középső szintjétől 5, míg a legtetejétől 11 pont választ el minket. Összesen 25 gólt szereztünk (mindezen 9 játékosunk osztozik, és ezen belül a házi gólszerzőlistánk éllovasa, Sebestyén neve mellett 8 találat szerepel), míg 21-et kaptunk (így + 4-es a gólkülönbségünk). Hazai környezetben 8 összecsapásból 4-et megnyertünk, 2-t döntetlenre hoztunk, míg 2 alkalommal vereséget szenvedtünk, tehát a megszerezhető 24 pontból 14-et tudhatunk a magunkénak. Idegenbeli mérlegünk százalékos arányban jobbnak mondható, hiszen 6 mérkőzésből 4 győzelem mellett, csupán 2-szer kaptunk ki, így az elérhető 18 pontból 12-nek örülhettünk. A 14 találkozón 14 sárga és 1 piros lapot szedtünk össze. 24 pontos előnyünk van a táblázat utolsó, 15. helyezett csapatával szemben, és ahogyan már említettük, 11 pontos a lemaradásunk az aktuális listavezető Salgótarjáni BTC-vel szemben. Az őszi idény krónikájához hozzátartozik, hogy a 14 bajnoki összecsapáson kívül 3 felkészülési mérkőzést – a Videoton FC (U16), a Bicskei TC és a Budakeszi LA ellen –, valamint 3 edzőmérkőzést – a Vasas Labdarúgó Akadémia (U15), az Újbuda TC és a Rákosmenti KSK ellen – is játszottunk.

	Sportszervezet neve	Msz.	Gy.	D.	V.	Ga.	Gk.	P.
1.	Salgótarjáni BTC	14	12	1	1	66: 10	+ 56	37
2.	Pénzügyőr SE	14	10	1	3	49: 18	+ 31	31
3.	BKV Előre SC	14	9	1	4	39: 27	+ 12	28
7.	Szent István SE-OTP Bank „A”	14	8	2	4	25: 21	+ 4	26
15.	Ferihegy Sportakadémia-Vecsési FC	14	-	2	12	10: 73	- 63	2

Msz.: Mérkőzésszám; Gy.: Győzelem, D.: Döntetlen, V.: Vereség; Ga.: Gólarány;

Gk.: Gólkülönbség; P.: Pont

Amolyan kedvcsinálóként az előttünk álló időszakra, szeretnénk mindenkinek a figyelmébe ajánlani egy zenés kisfilmet, amely tartalmazza az őszi idény legizgalmasabb pillanatairól készült fotókat.

Az alábbiakban csapatunk edzője, Wágner Ádám nyilatkozik: - Úgy vagyok a bajnokság őszi idényének az értékelésével, hogy az elmúlt nyártól sok jó képességű játékossal dolgozhatunk együtt, mint edzők, de idő kellett, illetve még mindig kell ahhoz, hogy csapatként legyenek képesek megfelelő hatékonysággal együttműködni. Azt gondolom, a 8 győzelem, 2 döntetlen és 4 vereség nem olyan rossz mérleg, de egyelőre, mint ahogy a táblázat is mutatja, ez a középmezőny elején álláshoz elegendő. Márpedig mi többet szeretnénk ennél, így teljesen elégedett akkor lennék, ha a tavasszal azokat a csapatokat is legyőznénk, akiket az ősszel nem sikerült, illetve emellé hoznánk az őszi, nem elhanyagolható teljesítményt. Igen, igen, ez 14 győzelem! A szerzett góljaink számát nagyon kevésnek tartom, hiszen e tekintetben 9 riválisunk is jobb nálunk. A tavaszra elsősorban a támadójáték eredményességében kell előrébb lépnünk, és nem mellékesen, a hazai mérlegünk is lehetne acélosabb. Mindent összegezve, úgy érzem, nincs a csoportunkban olyan ellenfél, amelyikkel szemben ne tudnánk nyerni, ráadásul még csak a bajnokság felénél járunk, tehát a lehetőség adva van a vágyaink eléréséhez, csak tenni kell értük!

>>> 2011. február 1. (kedd)

BELEERŐSÍTÜNK...

2011. február 1-től (kedd) csapatunk tagjai a labdarúgó-specifikus edzések mellett erőfejlesztő edzésekkel is készülnek a márciusban rajtoló bajnokság tavaszi idényére. Az erősítő programok összeállításában Lantos Johnny FBB Európa- és MM abszolút világbajnok testépítő, IFBB versenybíró, a Lantos Johnny Fitness vezetője, szakmai igazgatója, edző és magánedző segíti edzőink munkáját. Az Európában, sőt, még távolabb, a tegerentúlon is jól ismert szakember, többek között részt vett 1995-ben a Ferencvárosi TC Bajnokok Ligájában szereplő, magyar bajnok labdarúgócsapatának erőnléti képzésében, továbbá a mai napig az erősítőtermébe jár a zöld-fehér egyesület első, második és ifjúsági csapata. A Népligetben található létesítményben játékosainknak más-más kezdési időponttal, csoportokra osztva, egy-egy 75 perces köredzés formájában kell elvégezniük az előírt gyakorlatsorokat.

Az alábbiakban csapatunk edzője, Wágner Ádám nyilatkozik: - Az erőfejlesztés speciális területe a kondícionálásnak, így megfelelő szakértelemre van szükség ahhoz, hogy tudjuk, játékosaink mit, mennyit és hogyan végezhetnek. Az eligazodásban Lantos Johnny segít nekünk, akinek mind a saját területén (testépítés), mind a labdarúgásban elegendő referenciája van. Az erőfejlesztő edzésekkel személy szerint 3 célt szeretnék elérni. Fontos, hogy izoláltan, megfelelő hatékonysággal megmozgassunk olyan izomcsoportokat, amelyeket labdarúgóedzéssel képtelenség lenne, illetve amelyek létezéséről eddig nem is nagyon tudtunk. Az is egy lényeges szempont, hogy a játékosaim az erőfejlesztés hatására mentálisan jobb állapotba kerüljenek. A pszichológiai közérzetet nem kell különösképpen taglalni, hiszen mindenki számára belátható, hogy a pozitív testkép, az önbizalom és a tetszetős külső nagy hatással van rá. A harmadik cél talán furcsán hangzik, de legalább olyan jelentős, mint az előbbiek: az erőfejlesztő foglalkozások alatt végre van egy kis idő beszélgetni egymással, avagy lehetőség nyílik arra, hogy a rohanós hétköznapok miatt szinte lehetetlenné váló kommunikáció edző és játékos, illetve játékos és játékos között megvalósulhasson.

>>> 2011. január 29. (szombat)

BRONZÉREM, GÓLKIRÁLYI CÍM ÉS LEGJOBB JÁTÉKOS DÍJ GÖDÖLLŐN

2011. január 29-én (szombat) a Football Factor Kupa 1995-ös korosztálynak kiírt küzdelmein vettünk részt Gödöllőn. A speciális kispályás szabályok mellett, egy sátorral fedett, műfüves nagypálya 40 m x 30 m-es pályáin, 5 m x 2 m-es kapukra, 5 + 1 fős lebonyolításban megrendezett utánpótlás focikupán 10 csapat (4 budapesti és 6 vidéki) vett részt. A Gödöllői SK szervezésében zajló eseményre csapatunk 1995-ös tagjai közül 1 kapussal (Pereg) és 9 mezőnyjátékossal (Bálint, Erdősi, Fáth, Fritz, Hőgye, Jámbor, Klacsák, Nagy és Zemplényi /csapatkapitány-helyetttes/) utaztunk.

A nyitány remekül sikerült, hiszen az 5 csapatos B csoportban magabiztos játékkal legyőztük a későbbi kupagyőztes Dunakeszi Kinizsi USE-t. A folytatásban ötgólos diadalt arattunk a Veresegyház VSK felett. Az utolsó két csoportmérkőzésünkön ugyan nem tudtunk 3-3 pontot szerezni, de időrendben az Ikarus BSE, majd a Rákosmenti FA elleni döntetlenek azt jelentették, hogy 8 ponttal, veretlenül végeztünk az élen. Az elődöntőben az A csoport 2. helyezettjével, a házigazda Gödöllői SK-val találkoztunk. A rendes játékidő úgy hozott döntetlen eredményt, hogy nem sokkal a 15 perces mérkőzés vége előtt, még mi vezettünk. Jöhetett a büntetőpárbaj, amelyen sajnos, alulmaradtunk, így a kisebb-nagyobb csalódottság után a bronzmérkőzésen bizonyíthattunk. A 3. helyezésről döntő találkozót az A csoportot veretlenül, 12 ponttal megnyerő Újpesti Haladás FC ellen játszottuk. Nagy nehézségek árán, és – nem mellékesen – Klacsák mesterhármasa révén sikerült kiharcolni a győzelmet.

Az eredményhirdetésen a 3. helyezettnek járó bronzérmek, kupa és oklevél átvétele mellett két különdíj is hozzánk került! A gólkirályi cím a 6 mérkőzés alatt kereken 10 gólig jutó Klacsák Bencét illette meg! Ami örömteli még, hogy a kupa legjobb játékosának járó díjat egy szintén a Szent István SE-hez tartozó fiatalember, Nagy Ádám vehette át (mindez azért is különleges, mert magyarországi utánpótlás rendezvényeken ritkán történik meg az, hogy egy csapaton belül többen is külön díjazásban részesüljenek)! Szép volt, fiúk!

Az alábbiakban csapatunk edzője, Wágner Ádám nyilatkozik: - Szeretek a tényekkel foglalkozni, nem vagyok annak a híve, hogy túl-, illetve alulértékeljünk eredményeket. Hatszor léptünk pályára úgy, hogy a rendes játékidőben 3 győzelem mellett 3 döntetlen lett a mérlegünk. Egy büntetőpárbajban maradtunk csupán alul – kár azért, hogy ez a gyengélkedés pont az elődöntőben történt. A csoportmérkőzések során 3 – 0-ra legyőztük a későbbi 1. helyezett Dunakeszi Kinizsi USE-t, és a 3. helyezésért vívott találkozón 3 – 2-re felülmúltuk az A csoportot veretlenül, 12 ponttal megnyerő Újpesti Haladás FC-t. 16 gólt szereztünk, és 7 gólt kaptunk. 10 csapatból a 3. helyen végeztünk. Klacsák Bence személyében, a 10 találata révén elhoztuk a gólkirályi címet, emellett Nagy Ádámot az egész mezőny legjobb játékosának választották! Voltak jobb, voltak gyengébb összecsapásaink, és ugyan az ezüst-, illetve aranyérem jobban fénylik, mint a bronz, továbbá apró hiányérzetem is van, de soha rosszabb szereplést! Gratulálok valamennyi játékosomnak!

>>> Részletek a "Cikkek bővebben" menüpontban!

>>> 2011. január 15. (szombat)

AZ ŐSZI IDÉNY LEGJOBBJA: NAGY ÁDÁM

> Először is, gratulálunk! Csapatunkon belül kiérdemelted az Őszi idény legjobbja címet. Mind az edződ osztályzatai, mind a honlapunkat látogatók szavazatai alapján, az őszi idényben Te nyújtottad a legjobb teljesítményt! Mit jelent ez Neked?

> Nagyon megtisztelő, hogy engem választottak, köszönöm mindenkinek! Örülök, hogy mind az edzők, mind a kívülállók szerint én nyújtottam a legjobb teljesítményt. Ez egyfajta büszkeséggel tölt el, mivel ezzel azért valamiféle jelzést kapok, hogy jól csinálom a dolgom, de a csapat eredményeit fontosabbnak tartom az egyéni díjaimnál. Persze, örülök, hogy az idény folyamán ilyen jól ment a játék. Remélem, folytatom a jó szereplésemet a szezon hátralévő részében is.

> Tekintettel arra, hogy az elmúlt idényben középső védőként valamennyi mérkőzésen pályán voltál, így kézenfekvő a kérdés, hogy mit gondolsz, csapatunk jelenlegi 7. helyezése reális, illetve mit vársz a tavaszi idénytől?

> Szerintem, igen is reális, sőt, ha egy kis szerencsénk lett volna, még előrébb is lehetnénk a táblázaton. Remélem, ennél lejjebb nem fogja adni a csapat, és akkor egy nagyon jó idény előtt állunk. Mostanra már jobban összeszoktunk, úgyhogy fog ez menni – én amondó vagyok! Úgy gondolom, a dobogós helyezés a minimum, amit el kell érnünk!

> Fiatal korod ellenére, sokfelé megfordultál, és számtalan utánpótlás mérkőzés van a hátad mögött. Időrendben a Goldball ’94 FC, a Vasas Labdarúgó Akadémia, a Kelen SC, a Tabáni Spartacus SKE és most a Szent István SE tagjaként már igen sokat tapasztalhattál. Több bajnoki címnek is örülhettél, továbbá nem egy külföldi sztáregyesület korosztályos csapata ellen is megmutathattad a tudásodat. Felidéznél néhányat a nemzetközi megmérettetéseid közül?

> Nagyon büszke vagyok az AC Milan nagypályás csapata elleni mérkőzésemre, valamint az FC Bayern München, a VfB Stuttgart, illetve a Shalke 04 elleniekre is. Igaz, az utóbb felsorolt csapatok ellen teremfoci mérkőzéseken játszottam. Továbbá, szinte az összes külföldi csapat elleni meccsre büszkeséggel emlékszem vissza – már amelyik eszembe jut. A legtöbb külföldi „sztárcsapat” ellen, a Vasas Labdarúgó Akadémia színeiben játszottam.

> A nagypályás labdarúgás mellett a kispályán, pontosabban a futsal világában is helytállsz, olyannyira, hogy nemrégiben az NB I-es Colorspectrum Aramis U17-es csapatának tagjaként Ausztriában, Weizben, egy nemzetközi futsal tornán a legjobb mezőnyjátékosnak választottak! Az egyesület hivatalos honlapján így számoltak be az eseményről: „Szombaton az U17-es srácaink indultak a weizi nemzetközi tornára. Együttvéve, nagyon szép játékot láthattunk csapatunktól, ők is megszerezték a 2. helyezést, és a legjobb játékos díjat is mi hoztuk el, Nagy Ádi fantasztikus teljesítménye miatt.” Mesélnél erről röviden?

> Igen, a futsalt is nagyon szeretem. A tornán sajnos, csak a 2. helyet tudtuk megszerezni. Jól ment a játék, de nem gondoltam volna, hogy én leszek a legjobb játékos. 7 csapatos torna volt, egészen erősnek mondható mezőnnyel, így azért a 2. helynek is örültünk. Természetesen, nagy örömmel fogadtam a díjat.

> Köztudottan igen szerény vagy a saját tudásodat illetően, ami talán jó is így, mégis, mondjuk 10 év múlva, mi lesz Nagy Ádámmal? Milyen jövőt szeretnél?

> Először is, el kell döntenem, hogy futsal vagy nagypályás foci, de szerencsére, ezzel még várhatok egy picit. Utána meg nem tudom, mi lesz, majd „sodródok az árral”. Az az igazság, még nem gondolkoztam erről, habár nagyon jó lenne, ha abból tudnék megélni, amit szeretek, és valamilyen szinten tudok is csinálni!

>>> 2011. január 10. (hétfő)

KÖZLEMÉNY: KÖZÖSEN FOLYTATJUK!

Zemplényi Tamás (csapatkapitány-helyettes), Wágner Gábor (segédedző), Wágner Ádám (edző), Szabó Norbert (csapatkapitány)

2010. december 13-án (hétfő) a Tabáni Spartacus SKE vezetősége bejelentette, hogy rendkívüli felmondással véget vet az egyesületben történő munkásságomnak. Az utóbbi hetekben számtalan pletyka keringett arról, hogy mi az oka a rendkívüli felmondásnak, illetve mi lesz a csapat jövője. Most ezekre szeretnék reagálni. A hivatalos indokolás értelmében egy névhasználati vita vezetett ahhoz, hogy megszűnjön a munkaviszonyom. A 2010. december 11-12-i (szombat-vasárnap), Debrecenben megrendezett XX. Jubileumi OTP-Bank és Huszti Péter Emléktornán Szent István SE néven indultunk a Tabáni Spartacus SKE név helyett. Sok mondandóm lenne ezzel kapcsolatban, de egyelőre, nem beszélhetek. Ami fontosabb, hogy 2011. január 10-től (hétfő) a Tabáni Spartacus SKE-től külön válva, a 2011. június 30-ig szóló kölcsönadási megállapodások értelmében Szent István SE név alatt, de önállóan működünk tovább, és lejátsszuk a bajnokság tavaszi idényét! 100%-os szülői támogatottság mellett, 19 fős kerettel létezünk! Sok a feladat, hiszen kispályás megmérettetések, felkészülési mérkőzések (4) és bajnoki mérkőzések (14) várnak ránk! Szeretném mindenkinek megköszönni a bizalmat, és a legjobb tudásommal szeretnék élni vele!

Wágner Ádám

>>> 2010. december 12. (vasárnap)

LÁTHATTA DEBRECEN, HOGY EGYSÉGESEK ÉS ERŐSEK VAGYUNK

2010. december 11-12-én (szombat-vasárnap) a XX. Jubileumi OTP-Bank és Huszti Péter Emléktornán vettünk részt Debrecenben. A Karácsony Kupa 2010. néven is hirdetett, nemzetközi utánpótlás teremlabdarúgó tornán 5 + 1 fős lebonyolításban, összesen mintegy fél ezer szülő, illetve hozzátartozó szeme láttára, 6 országból (Dánia, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna), 5 korcsoportban 70 csapat, azaz mintegy 1000 gyerek lépett pályára. A DHSE Olasz Focisuli korábbi, 1999-ben tragikusan fiatalon, 16 évesen elhunyt játékosának az emlékére megszervezett rendezvény idén is magas színvonal mellett zajlott le.

Két kategóriában is indultunk: keretünk egyik része a KRC Genk (belga) labdarúgója, Tőzsér Dániel nevével fémjelzett, 14 csapatos 1995-ös kategóriában, míg a másik része az Újpest FC labdarúgója, Tisza Tibor nevével fémjelzett, 15 csapatos 1994-es kategóriában. A szombati csoportmérkőzések során imponáló mérleget alakítottunk ki: 6 győzelemmel és 1 döntetlennel biztos volt, hogy vasárnap mind az 1995-ös, mind az 1994-es kategóriában a legjobbak között küzdhetünk az érmes helyezésekért. Időrendben a DHSE Olasz Focisuli, a Báránd KSE, a Csepel FC „B”, az SF Pantelimon (román), az Újpesti TE „A”, az FC Zakarpattia Uzhhorod (ukrán) és az LPS Bistrita (román) sem bírt velünk.

Vasárnap – alkalmanként már több száz néző előtt – a fiatalabbak kategóriájában a legjobb 6 csapat, az idősebbek kategóriájában a legjobb 8 csapat között léptünk pályára. Az 1995-ösök mezőnyében az Újpesti TE „B” és a kategória későbbi győztese, a DHSE Olasz Focisuli elleni döntetlenekkel a bronzmérkőzésig jutottunk. A román CSS Baia Mare ellen is döntetlennel ért véget a rendes játékidő, majd a büntetőpárbajban alulmaradtunk, így végül a 4. helyen zártunk. Ami igen érdekes, hogy az 1994-esek mezőnyében a román SF Pantelimon elleni könnyed győzelemmel bejutottunk az elődöntőbe, ahol aztán a kategória későbbi győztesétől, a Gyömrő SE-től vereséget szenvedtünk, így szintén bronzmérkőzést játszhattunk. Sajnos, a Csepel FC „A” ellen is vesztesen hagytuk el a pályát, így egy újabb 4. helyezésnek örülhettünk.

Az alábbiakban csapatunk edzője, Wágner Ádám nyilatkozik: - Sokat készültünk a debreceni megmérettetésre, de azt előzetesen még én sem gondoltam, hogy a begyakorolt elemekből szinte mindent visszalátok majd a két nap során. A mérkőzéseink közül két kedvencem van: az 1995-ös kategóriában az Újpesti TE „A” elleni győzelem, míg az 1994-es kategóriában a román SF Pantelimon elleni siker marad számomra a leginkább emlékezetes. Ezeken a találkozókon mutatkozott meg legjobban az egységességünk és az erőnk. Egyik kategóriában sem jutottunk a döntőig, de a fiúkban akkora volt a csalódottság, ami egyértelműen jelzi, hogy ott szerettek volna lenni! Nem sok hiányzott! Az, hogy nem sikerült érmet szereznünk, az pedig egy jel arra, hogy van miért visszatérni Debrecenbe! Leginkább annak örülök, hogy a lelátón helyet foglaló „nagy öregek” között voltak olyanok, akik – elmondásuk szerint – kifejezetten miattunk jöttek ki a vasárnapi helyosztókra. Függetlenül attól, hogy melyik csapatrész volt a pályán, ugyanolyan karakteres, stílusos játékot mutattunk be, és erre büszke vagyok! Gratulálok valamennyi játékosomnak!

>>> Részletek a "Cikkek bővebben" menüpontban!

>>> 2010. november 30. (kedd)

SEBESTYÉN ROLAND AZ ŐSZI IDÉNY HÁZI GÓLKIRÁLYA

> Szia! A bajnokság őszi idénye után 8 góllal vezeted a házi gólszerzőlistát. Kissé gonosz a kérdés, de tekintettel arra, hogy a pályán mindig Te voltál az ellenfél kapujához a legközelebb, törvényszerűnek tartod, hogy a Te neved van legelöl?

> Hmm… Érdekes kérdés így egyből! Ha az ember csatár, egyértelmű, hogy a célja a gólszerzés, így nekem is. Az, hogy mindig én vagyok legelöl, ez annyit jelent, hogy nekem sikerült a legtöbbször jókor, jó helyen lennem. Mivel a célom a gól – és semmi más –, így eléggé szomorú lennék, ha nem lőttem volna gólokat! Karim is megérdemelné, hogy a lista legelején legyen, hiszen ő csereként szerzett 6 gólt, és ez nagy teljesítmény! Örülök, hogy ő is szorgosan szerzi a gólokat.

> Mind a 8 gólodat más-más csapat ellen szerezted (6-ot az első félidőben és 2-t a második játékrészben). Melyik a legkedvesebb számodra?

> Két nagyon kedves gólom van eddig. Az egyik a Kecskeméti TE-Ereco (U16) elleni. A bajnokságban ez volt az első gólom a nem túl sikeres felkészülési mérkőzések után, és ez a gól komoly erőt adott a folytatáshoz. Ráadásul, ekkor szereztük meg az első bajnoki győzelmet, és ez még a gólomnál is fontosabb volt. A másik nagyon kedves gólomat nemrég a Vác VLSE „B” ellen szereztem. Egy katasztrofálisra sikeredett BKV Előre SC elleni mérkőzés után utaztunk Vácra, és akkor, ott, nagyon akartam a gólt. Sikerült, és ez nagyon fontos volt nekem.

> 193,5 cm magas vagy. Ez egy rendkívüli adottság. Ezt a tulajdonságodat tartod a legnagyobb erényednek, vagy mást?

> Nehéz erre válaszolni, mert az ember nem szeret magáról beszélni, de ha kell, akkor azt mondanám, hogy igen. Nagy erény a magasságom, de nem szeretném, ha csak ez alapján ismernének meg! Magas vagyok, de sokat kell még erősödnöm ahhoz, hogy ez tényleg nagy előny legyen! Másik erényem talán az, hogy mindig próbálom a legokosabb, legjobb döntést meghozni, és ha ez nem is mindig sikerül, akkor is igyekszem a legjobbamat nyújtani. Soha nem adom fel, hiszen egyértelmű a célom: futballista akarok lenni! Ebben nem gátolhat meg semmi, és tudom, hogy ez rajtam múlik! Mindent megteszek ezért!

> Tarlósi Milán (19 gól), Zsolnai Richárd Tibor (18 gól), Lesti Bendegúz és Sárközi Tamás (16-16 gól). A bajnokság gólszerzőlistájának jelenlegi éllovasai. Mit gondolsz, be lehet őket fogni, és ha igen, hogyan?

> Négy olyan név, akiknek idén ősszel minden összejött, persze, mindezért meg is küzdöttek! Ők talán abban jobbak nálam, hogy kíméletlen, ösztönös gólvágók. Nekem e téren kellene fejlődnöm a tavaszra, és ha ez sikerül, akkor utolérhetem őket – bár, nem hinném, hogy mondjuk Tarlósi, ha eddig 19 gólt szerzett, akkor tavasszal csak 3-at fog... Ők ugyanúgy kőkemény, célratörő játékot fognak nyújtani, mint ahogy idén tették, de nekem is ez a célom. Úgy gondolom, az ősszel 15 gól maradt a lábamban, és ezzel most mindent elmondtam... A tavasszal ezt a 15 gólt kellene elővennem, és akkor – megítélésem szerint – már sikeres szezont tudhatnék a magaménak.

> BKV Előre SC és Vasas SC. Mit jelentenek számodra ezek az egyesületek?

> Két nagy hagyományokkal rendelkező klub – még akkor is, ha a BKV Előre SC felnőtt csapata csak a másodosztályban szerepel. A BKV Előre SC-ben eltöltött 6 évem alatt több, mint száz csapattársam volt, így látszik, hogy a gyerekek szívesen mennek oda focizni. Ha úgy nézzük, a nevelőegyesületem – annak ellenére is, hogy a Budapest Honvéd FC-nél kezdtem a játékot. A BKV Előre SC-ben eltöltött évek alatt voltunk fent is és lent is, de sokat köszönhetek a klubnak: az első sikereket, és a tiszteletet is, amelyet felém sugároztak. A Vasas SC-ben eltöltött időszakom fantasztikusan kezdődött, hiszen gyorsan beilleszkedtem. Jól ment a játék, szóval, minden jó volt. Egy idő után azonban nem jöttem ki a játékostársaimmal, és a teljesítményem sem volt elfogadható, de – úgy gondolom – nálam gyengébb képességű játékosok is játszanak ott a mai napig. Persze, ők még mindig ott vannak, van akaratuk és kitartásuk, és ez becsülendő. Játszottam együtt sok olyan játékossal is, akikről 3-5 éven belül valószínűleg hallani fogunk.

> Peter Crouch és Szalai Ádám. Mi jut eszedbe ezekről a játékosokról?

> Peter Crouch, a „pálcika ember”. Egy olyan valaki, akinek felteszik a fejére a koronát azért, mert évente 3 gólt fejel. Crouch az én szememben egy kétballábas, igazi angol játékos. 3 méterre a kaputól megkapja a labdát, hogy fejelje be, és ennyi. Az igaz, hogy Crouch mégis ott van, ahová én csak álmaimban jutok el, és ezt tisztelem benne. Szóval, van nála ugyan száz jobb játékos, de csatár kevés. Szalai korunk legjobb magyar támadója, egy igazi példakép, aki Pesterzsébetről Mainzig jutott. Elképesztő, hogy eddig mit ért el, és még milyen fiatal! Ő már 19 évesen Cristiano Ronaldoval, Kakával és Raúllal edzett nap, mint nap, és én ezért mindenemet odaadnám. Nagyon szeretnék olyan sikereket elérni, mint ő, és úgy gondolom, ha nem is a Real Madridban fogok játszani, belőlem is lehet ismertebb játékos. Ezért addig küzdök, ameddig csak lehet!

> Miért pont a csatárposzt számodra a legkedvesebb, avagy mindig is támadó akartál lenni?

> Három éves koromban is csak a gólszerzés járt már az eszemben. Nem tudom elképzelni magam más poszton, de ha valaki azt mondja, hogy akkor lennék jó játékos, ha középső védőt játszanék, szó nélkül azt tenném. Gondoljunk csak Juhász Rolandra, aki az MTK Budapestben csatárként kezdte, az FC Anderlechtben már védőként lett híres, és micsoda védő!

> Mi a legfőbb célod a labdarúgással?

> Minden álmom, hogy befutott futballista legyek, a labdarúgásból éljek meg, és ebből tartsam el a családom. Szeretném, hogy a szüleim majd jobb körülmények között éljenek, és nem szeretném, hogy 70 éves korukig dolgozzanak. A célom minimum az NB I-es szint, és attól kezdve, hogy azt elértem, a határ a csillagos ég! Szeretnék egyszer külföldön, a spanyol, angol vagy német bajnokság valamelyikében játszani – még akár alacsonyabb osztályban is, mert tudom, hogy onnan már csak feljebb, és feljebb vezet az út.

> A csapaton belül elégedett vagy a jelenlegi helyzeteddel?

> Nagyon is! Sikerült gyorsan beilleszkednem, és ebben segített, hogy Balázs Balázst és Varga Krisztiánt már régóta ismerem. Rajtuk kívül is sikerült összebarátkoznom a csapattársaimmal, Jákó Csabival, Szabó Norbival és Chorfi Karimmal, hogy csak pár nevet említsek. Nagyon örülök, hogy ők a csapattársaim! Annak is örülök, hogy kezdő lehetek, élvezem a bizalmat, ezért dolgozok is keményen, és nem szeretnék kispados lenni. Mindig az jár a fejemben: csak úgy ismerhetnek meg, ha játszom!

> Zárásként, önmagad részéről, illetve a csapat helyezését illetően, milyen teljesítménnyel lennél elégedett jövő nyár elején, a 2010-2011-es szezon végén?

> Akkor lennék a legelégedettebb, ha 25-30 góllal zárnám a bajnoki szezont, és nem szeretném ez alább adni! A tavasszal nagyon egyben kell ehhez lennem, de sokat és keményen edzünk, és addig nem nyugszom, amíg be nem gyötröm a gólokat! A csapat helyzete már nehezebb, mert azt mondom, hogy tíz csapat van a bajnokságban, amelyekkel keményen kell számolnunk. Sőt, még a hátrább lévő csapatokkal is küzdelmes mérkőzéseket játszottunk, tehát senki ellen nem egyszerű, és minden meccs más! A 15. helyezett XVII. kerületi Rákosmenti TK-Vasló-t kínkeservesen vertük meg 1 – 0-ra, míg a 4. helyezett Vác VLSE „B”-t 2 – 1-re. Mindez azt jelenti, hogy egy ellenféllel szemben sem lazíthatunk, és mindenki higgye el, nem is fogunk!

>>> 2010. szeptember 21. (kedd)

BESZÉLGETÉS SZABÓ NORBERTTEL, A CSAPATKAPITÁNNYAL

> Szia! Egy nagyon érdekes kérdéssel indítanánk. Hogy vagy?

> Köszönöm a kérdést, jól vagyok, bár, inkább lennék edzésen, minthogy itthon üljek, és ne csináljak semmit. Kicsit fura érzés „interjút” adni, de ha majd egyszer a fociból szeretnék megélni, akkor valamikor el kell kezdeni…

> A MAC Népstadionban kezdtél focizni, majd onnan egyenes út vezetett az MTK Budapest korosztályos csapataihoz. A nyáron úgy alakult, hogy a Tabáni Spartacus SKE kötelékébe kerültél, majd kölcsönbe a Szent István SE-hez. Miként élted meg újdonsült csapatodban a kezdeti időszakot?

> Igazából, az elején megijedtem, mert nem jöttek a jó eredmények, de szerencsére, most már kezdünk felfelé haladni. Lehet, furcsán hangzik, de örülök annak, hogy egyfelől nem egy olyan csapatban vagyok, ahol biztos helyem van, másfelől pedig nem az van, hogy szinte küzdelem nélkül le lehet hozni a meccseket. Oda kell tenni magunkat, koncentrálnunk kell, és mindig a legjobbat kell kihozni magunkból! Szoros mérkőzéseket játszunk, és én ezt szeretem.

> Meglepődtél, amikor a számodra vadidegennek számító két új edződ azt mondta, hogy szeretnék, ha Te lennél a csapatkapitány?

> Igen, eléggé váratlanul ért a dolog! Azt hittem, olyan játékosra fog esni a választásuk, aki már ismeri az általuk elképzelt játékstílust, aki ismeri a korábbi játékosaikat, meg őket, magukat. Örülök, hogy nekem szavaztak bizalmat, és igyekszem a csapatkapitányi teendőket a legjobban ellátni a pályán kívül és belül is!

> Miként értékeled az edzőtáborozás alatt elvégzett munkát, hogy érezted magad?

> Nagyon tetszett az edzőtáborozás, és nagyon jól éreztem magam. Hamar összeismerkedtem a ’95-ös játékosokkal, így minden rendben volt. Nagyon örültem, hogy ismét „MTK szintű” edzéseken vehetek részt. Ezzel, szerintem mindent elmondtam az ottani edzésekről.

> És a csapat? Beszélj egy kicsit az új csapattársaidról!

> Szerencsére, egy nagyon jó társaság a miénk. Sikerült már az edzőtáborozás során összeismerkednie mindenkinek. Mindig jó a hangulat. A pályán néha vannak még gondok, de szerintem, ez elsősorban abból adódik, hogy más még a ’95-ös és a ’94-es játékosok játékfelfogása. Az is lehet, hogy a „nagyobbak” minden áron be akarják bizonyítani, hogy jobbak, mint a „kisebbek”. Ádám, az edzőnk minden meccs előtt el szokta mondani, hogy ugyanolyan kaliberű játékosok ülnek a padon, mint akik a pályán játszanak. Ezzel én is egyetértek. Mindenkinek meg kell küzdenie a kezdő tizenegybe kerüléshez. Persze, van aki „elfogadja”, hogy félidős ember, de akkor meg azért küzd, hogy első félidős legyen.

> Milyennek érzed az edzéseket szakmailag, illetve milyen a kapcsolatod az edzőiddel?

> Az edzések nagyon jók szoktak lenni, már csak a körülményeknek kéne megváltoznia. Számomra nagyon tetszik, hogy támadással foglalkozunk az edzéseken és, hogy fokozatosan építjük fel! A kiscsoportos edzésekről már ne is beszéljünk! Ilyenkor profi játékosnak érzem magam. Próbálok nyitottabb lenni az edzőim felé, csak még „nagyon az elején vagyok ennek a csapatkapitányi pozíciónak”. Idővel ez változni fog!

> Hogyan vélekedsz a csapat bajnokságban nyújtott eddigi teljesítményéről?

> A REAC-Sportiskola SE „B” ellen nem sikerült pontot szereznünk, de ez nem volt meglepő, mert nem játszottunk valami jól. Utána 3 mérkőzést is megnyertünk. A Soroksár SC ellen saját magunknak nehezítettük meg a dolgunkat, mert 3-4 góllal is győzhettünk volna, mint ahogyan egyébként, a többi meccsen is – csak ugye, azok a helyzetkihasználások, amelyeken javítani kéne... Reménykedem, hogy a következő mérkőzésen olyan játékot fogunk mutatni, amelyre az edzőink is azt mondják majd, hogy na, ezt szerettük volna eddig is látni! Nem szeretném, ha csak az edzéseken hallanánk, hogy így kellene játszani a meccsen is.

> Milyen teljesítménnyel lennél elégedett jövő nyár elején, a 2010-2011-es szezon végén?

> Szeretném, ha az őszi idény vége felé elérnénk odáig, hogy már mi irányítsunk az egész meccsen, a mi játékunk érvényesüljön. Az őszi idény lezárásakor jó eséllyel pályázunk a 4-5. helyezés valamelyikére. Igaz, most elég nehéz ellenfelek jönnek! Amennyiben a szezon végére sikerül azt a játékstílust játszani, amelyet akarunk, akkor azt mondom, hogy dobogósok is lehetünk.

> Milyen ember Szabó Norbert a hétköznapok során?

> Ez egy nehéz kérdés, mert ugye az ember nehezen tud magáról beszélni. Talán csak annyit, hogy a hétköznapi életben teljesen más vagyok, mint a pályán. Egyáltalán nem vagyok indulatos, hirtelen haragú, viszont ugyanúgy szókimondó vagyok. Valamiért mindig sikerül a középpontban lennem…

> Zárásként, azt mondtad egyszer, hogy „Szeretnék minél elismertebb labdarúgó lenni, aki a válogatottságig viszi, és egyben olyan nemzeti csapatban játszani, amely megüti az Aranycsapat szintjét.” Emellett a mottód: „Lehetetlen nem létezik!” Mondjál még pár szót ezzel kapcsolatban…

> Szeretném, ha úgy beszélnének rólam később, mint jelenleg Dzsudzsákról, Geráról, illetve korábban Puskásról. Szeretnék a gyerekeknek példaképükké válni. Nagyon nagy öröm lenne számomra a válogatottban játszani, esetleg kijutni valamilyen világeseményre, és ott helytállni.

>>> 2010. augusztus 12. (csütörtök)

A LEGRÖVIDEBB ÚT A CÉL FELÉ

2010. augusztus 2-től (hétfő), azt lehet mondani, hogy új időszámítás kezdődött meg a Tabáni Spartacus SKE ’95-ös és ’94-es születésű játékosai életében. A 2009-2010-es szezonban az U14-U15-ös korosztályt alkotó, a Wágner Ádám és Wágner Gábor vezette csapatból mindössze 11-en maradtak (Bálint, Erdősi, Fáth, Fritz, Hőgye, Jámbor, egyetlen ’96-os születésű játékosként Jobbágy, Klacsák, Nagy, Pereg és Zemplényi). Az elmúlt évadban a Grőb Ákos által vezényelt, az MTK Budapesttel együttműködési megállapodás keretében, kölcsönben az MTK Budapest színeiben versenyző, akkori U16-os korosztályból 6-an csatlakoztak az előbbiekben említett játékosokhoz (Balázs, Chorfi, Jákó, Lakatos, Máté kapus és Varga). Ez még nem minden, hiszen érkeztek további játékosok is: a formailag az elmúlt bajnoki szezont kölcsönben a Tabáni Spartacus SKE-ben töltő ’95-ös Klacsák a Goldball ’94 FC-ből, a ’95-ös Kreisz kapus a Budapest Honvéd FC-ből, a ’94-es Szabó az MTK Budapesttől, valamint a ’94-es Czirják és Sebestyén a BKV Előre SC-ből. Ami talán a legfontosabb, hogy a 2010-2011-es szezonban a Szent István SE-vel kötött együttműködési megállapodás értelmében, kölcsönben, Szent István SE-OTP Bank „A” néven, a Magyar Labdarúgó Szövetség, Ifjúsági U17 II. osztály, Közép "B" csoportos bajnokságban fog versenyezni ez a 21 fő. Nos, ez a 21 fős keret (Hőgye csak az utolsó 2 napon volt jelen, és krónikus térdsérülése miatt nem is edzhetett, illetve játszhatott) vágott neki augusztus 2-án (hétfő) egy 7 napos edzőtáborozásnak Kápolnásnyéken (ott volt a szállás), illetve Velencén (ott volt a labdarúgópálya). Újdonsült csapatunk edzői, Wágner Ádám és Wágner Gábor az egy hét alatt 8 csapatedzést és 2-2 kiscsoportos edzést tartottak, továbbá 2 felkészülési mérkőzés is szerepelt a programban. Az egyik augusztus 5-én (csütörtök 16.00) Székesfehérváron, a Videoton FC (U16) ellen, a másik augusztus 7-én (szombat 16.00) a Bicskei TC ellen. A gyakorlati munkát minden nap elméleti felkészítés is kiegészítette. Projektoros, kisfilmmel tarkított előadások keretében, változatos témákban került sor rövidebb-hosszabb ideig tartó „fejtágításra” (A legrövidebb út a cél felé; Csapatunk játékstílusa és játékrendszere; Csapatunk támadás-szervezési alapelvei; Csapatunk védekezés-szervezési alapelvei; Játékos adatbank-készítés; Helycserék és váltások lehetőségei a csapatjátékunkban; Következő hetek programjának ismertetése; Edzőtáborozás értékelése).

A nyitó, A legrövidebb út a cél felé című előadás elején Wágner Ádám az alábbi idézeteket vetítette ki, illetve olvasta fel a csapatnak:

„Minden kezdet magában hordja a véget!”;

„A futball nem élet vagy halál kérdése – annál jóval több!”;

„A győzelem nem minden; a győzelem egyedüli és mindenek feletti!”;

„Ne úgy játssz, hogy bekerülj a csapatba, hanem úgy, hogy kihagyhatatlan legyél!”;

„Jó játékosokat szerezni könnyű; rábírni őket, hogy együtt játsszanak, az a nehéz dolog!”;

„Egy csapat csak akkor juthat fel a csúcsra, ha egy cél lebeg minden csapattag szeme előtt: legjobbnak lenni!”.

Az alábbiakban meg lehet tekinteni egy kisfilmet, amelyen az edzőtáborozás fontosabb eseményeiről készített fotók megzenésített montázsa látható időrendi sorrendben!

Az alábbiakban csapatunk edzője, Wágner Ádám nyilatkozik az edzőtáborozás tapasztalatairól: - 20 ambíciózus, a labdarúgást szerető, sikerekre vágyó, fiatal játékos vett részt a Velencei-tónál eltöltött edzőtáborozáson. Gondoltam is magamban, hogy kell-e ennél több egy szintén ambíciózus, a labdarúgást szerető, sikerekre vágyó, fiatal edzőnek. Az eltervezett munkát maradéktalanul elvégeztük, minden edzés, felkészülési mérkőzés és prokjektoros előadás zökkenőmentesen lezajlott, az új játékosok megismerték a régieket. Sebestyén és Varga személyében születésnaposokat is köszöntöttünk, szóval, nagyon jó hangulatban és hasznosan telt el a 7 nap. Játékos és játékos, illetve játékos és edző egymásra voltunk utalva, és mint tudjuk, ez az igazán közösségformáló tényező. Nagyon különböző egyéniségek alkotják a mostani keretet, mégis, az edzőtáborozás ideje alatt mindenki próbálta szem előtt tartani, hogy egy közösség része. A labdarúgópályán még látszott, hogy gyökeresen eltérő játékfelfogásban próbál érvényesülni a csapat egyik, illetve másik fele. Edzői szempontból, a legnagyobb kihívás, és egyben a legidőigényesebb feladat, hogy csapatként legyünk képesek együttműködni. Szinte minden projektoros előadás azt a célt szolgálta, hogy a játékosaim megértsék, a legrövidebb úton kellene eljutnunk a cél felé, amely nem lehet más, minthogy minden mérkőzésen győzelmi esélyekkel lépjünk pályára. A csapatkapitányi szerepkört Szabó, míg a csapatkapitány-helyettesit Zemplényi tölti be.

Az utolsó, az Edzőtáborozás értékelése című előadás végén Wágner Ádám az alábbi, záró gondolatokat vetítette ki, illetve olvasta fel a csapatnak:

„A bizalommal élni kell, nem visszaélni!”;

„Soha ne kényelmesedj el!”;

„Ne feledd: a foci csapatjáték!”;

„Tartsd fejben: 21 fős a keret!”;

„Légy tekintettel: az edző is hibázhat!”.

>>> Részletek a "Cikkek bővebben" menüpontban!

A HÓNAP KÉPE – JÚNIUS